A rajz

"A mama belép a szobába, és az asztalnál találja a kislányát, amint a nyelve hegyét kidugva elmélyülten rajzol.
- Mit rajzolsz, drágám ? - kérdezi a mama.
- Istent, mama - válaszolja csillogó szemmel a kislány.
- Ó, édesem, igazán aranyos ötlet - mondja a mama. - Csak hát igazából senki nem tudja, milyen Isten.
- Várjatok egy kicsit - mondja a kislány -, mindjárt befejezem!"
 (Neale Donald Walsch - Beszélgetések Istennel)

Ilyen világot szeretnénk mindannyian

Istennel a tengerparton

"Egy férfi azt álmodta, hogy Istennel sétál a tengerparton. Az égen, mint egy mozivásznon, végignézte élete egyes eseményeit, és minden epi­zód nyomokat hagyott a homokban. Amikor visszanézett, néha egy pár lábnyomot látott, néha kettőt. Azt is észrevette, hogy a legnagyobb vál­ságok és problémák idején mindig csak egy pár lábnyom volt a homok­ban. Ezért megkérdezte Istent: „Uram, észrevettem, hogy életem nehéz időszakában mindig csak egy pár lábnyom maradt a homokban. Pedig megígérted, hogy mindig mellettem maradsz. Nem értem, miért hagytál el mindig éppen akkor, amikor a legnagyobb szükségem lett volna rád?" Az Úr így válaszolt: „Kedves barátom, nagyon szeretlek téged, és sohasem hagynálak el. Azokon a napokon, amikor annyira szenvedtél, és akkora szükséged volt a segítségre, azért látsz csak egy lábnyomot, mert akkor a karomban hordoztalak."
 (Eva-Maria Zurhorst - Szeresd önmagad, és mindegy, kivel élsz)

Káma Loka

"Van egy keleti misztikus tanítás, a Káma Loka - eszerint halálakor minden személynek megadatik a lehetőség, hogy felszabadítson minden gondolatot, mely valaha megfordult a fejében, minden szót, amit életében kiejtett a  száján és minden tettet, amelyet valaha elkövetett, ám nem a saját nézőpontjából, hanem azon emberek szemszögéből, akiket mindezek érintettek. Vagyis, azt már megtapasztaltuk, hogy mit éreztünk, amikor gondoltuk, mondtuk és megtettük azt, amit gondoltunk, mondtunk és megtettünk - most tehát megtapasztaljuk azt, hogy mit éreztek mások ezekben a pillanatokban, és ezen mérce szerint dönthetjük el, vajon gondolnánk, kimondanánk, megtennénk-e ezeket újra."
 (Neale Donald Walsch - Beszélgetések Istennel)

"Tiéd lehet bármi, amit csak akarsz, ha igazán, ha szíved mélyéből akarod. Oly szenvedéllyel kell akarnod, mely átsüt a bőrödön, és egyesül az erőkkel, melyek a világot teremtették."
  Sheila Graham

"Az univerzum mindig a segítségünkre siet, amikor az álmunkért harcolunk, bármilyen hülyeségnek tűnik is az az álom. Hiszen a mi álmunk, és csak mi tudjuk, milyen áldozatot követel tőlünk."
  Paulo Coelho

Spirituális gyakorlat

Egy egyszerű, ám radikális spirituális gyakorlat: elfogadni azt, ami a mostban megjelenik, bármi is legyen az – belül is, kívül is.
Bármi, amit teljesen elfogadsz, eljuttat a béke állapotába, beleértve azt is, hogy elfogadod, hogy képtelen vagy elfogadni, hogy ellenállsz.
Javaslom, próbáld ki néhány hétig a következőt, és figyeld meg, hatására miként változik a valóságod! Bármi is az, amiről úgy gondolod, hogy az emberek visszatartják tőled – dicséret, elismerés, támogatás, szeretetteljes gondoskodás stb. –, adj nekik azt! Hogy magadnak sincs? Nem baj. Tégy úgy, mintha lenne, és meglátod, megérkezik! Röviddel az után, hogy elkezdesz adni, el fogsz kezdeni kapni! Nem kaphatod azt, amit nem adsz. ...Amint elértél egy bizonyos tudatossági szintet (és ha már ezt olvasod, akkor szinte bizonyos, hogy elértél), képes vagy eldönteni, hogy a jelen pillanattal milyen viszonyban óhajtasz lenni. Azt akarom, hogy a jelen pillanat a barátom vagy az ellenségem legyen? A jelen pillanat elválaszthatatlan az élettől, ezért ekkor valójában azt döntöd el: milyen kapcsolatban kívánsz lenni az élettel. Ha eldöntötted, hogy a jelen pillanatot a barátoddá kívánod tenni, akkor az első lépés a tiéd: viszonyulj hozzá barátságosan! Bármilyen álruhában is jön, üdvözöld, és hamarosan megtapasztalod ennek az eredményét! Az élet barátságos lesz veled; az emberek segítőkésszé, a körülmények támogatóvá válnak. Ez az egyetlen döntés a teljes valóságodat megváltoztatja! De ezt a döntést újra és újra és újra meg kell hoznod.
Hogyan lépsz túl a jelen pillanattal való diszfunkcionális kapcsolaton? A legfontosabb, hogy észrevedd azt magadban, a gondolataidban és a tetteidben. Amint észreveszed, amint meglátod, hogy a mosthoz való viszonyod hibás, máris jelen vagy. A meglátás a felbukkanó jelenlét. Amint észreveszed a diszfunkciót, az kezd megszűnni. Egyesek, amikor észreveszik, hangosan felnevetnek. A meglátással érkezik meg a döntés ereje: a mostra igent mondás választásának a lehetősége, a mostot a barátoddá tevés lehetősége.
Tehát ahelyett, hogy időt adnál magadnak, távolítsd el azt! Ha kiiktatod elmédből az időt, kiiktattad az egót. Ez az egyetlen igazi spirituális gyakorlat.
(Eckhart Tolle)

A kapálás elhozza a világbékét

"A múltkor Egerben mama kérdezte, hogy épp mivel foglalatoskodom, én pedig mondtam neki, hogy olyan nőkről írok, akik borzasztóan kritikusak saját magukkal szemben, és kiakadnak azon, hogy vastagabb a karjuk, vagy narancsbőrös a fenekük. Mama megvetően legyintett, közölte, hogy ez baromság, és hogy inkább arról írjak, hogy ezek a nők kapáljanak be öt hektár kukoricát, és akkor biztosan nem lesz idejük a narancsbőrükkel foglalkozni.

És akkor hirtelen belém hasított, hogy basszus, mindenre ezt a kapálás dolgot hozza fel, és összegyűjtöttem, hogy mama szerint milyen problémákra lenne megoldás a kapálás.

1.) Terhesgondozás, újszülött ellátás, bizonyos mértékig paraszolvencia – „Katicám, annak idején megszültek a nők a kapaföldön is, nem volt semmiféle ultrahangozás, meg terhesjóga, meg boríték az orvosnak!”

2.) Homoszexualitás – „Kapálna végig egy nyarat, ’szt nem lenne ereje tollas gatyában vonulgatni!” (Egyébként mama nem homofób, csak nem érti ezt a dolgot és a genetikában sem áptudét.)

3.) Bűnözés – „Hogy a frász üsse ki őket, mennének el kapálni ahelyett, hogy a szomszéd tyúkját lopkodják!”

4.) Való világ 4. – „Ez nekik a való világ??? Mennének el kapálni ahelyett, hogy a seggüket hizlalják egy medencében. Akkor aztán nem lenne idejük veszekedni, örülnének, ha a vízhólyagoktól egy pohár vizet meg tudnak inni, ’szt lefekhetnek aludni. Na az a való világ, Katicám.” (Évának már javasolt 3 hét uborkaszedést is

Szabolcsban, mondván attól elmenne a kedve a veszekedéstől, és nem lenne annyi ideje fújni a füstöt, Alekosz tartásjavítására pedig némi kaszálást említett.)5.) Számítógép függőség – „Hajnali kettőig nyomkodta a gombot??? (=számítógépbillenytyűzet és /vagy egér gombja- a szerk.) A rossebb megette, bezzeg ha másnap hajnal ötre kapálni kéne menni, már fél 9-kor lefeküdne aludni!”

6.) Tetoválás, testékszerek, és a fóliás melír bizonyos esetei – „A mi időnkben a fiataloknak nem volt arra idejük, hogy kürtöket dugdossanak a fülükbe, ’szt azzal tágítsák a lukat rajta! Tudod Katicám, annyi munka volt a fődeken, hogy nem tudtunk mink azzal foglalkozni, mekkora a luk a fülünkön, meg nem is volt időnk arra, hogy órákig fodrászkodjunk, meg lyuggassuk a bőrünket kifele. Szép is lett volna, ha menni kell kapálni, „szt ott égeti a nap a griffmadarat, vagy mit a vállunkon!”

7.) Futball huliganizmus – A franc essen ezekbe a szkinderekbe (skinhead- a szerk.), ha ennyi erejük van, csinálhatnának valami hasznosat is! Megnézném én őket, miután bekapálták a szemerei téesz fődjét, hogy mennyi erejük lenne ott ordítozni, meg kukát dobálni a meccseken! Hát megmondom én neked, Katicám: semmi! Ott aludna az összes a lelátón, olyan fáradt lenne!”

8.) Depresszió, egyéb pszichés problémák – „Jódógába’ nem tudja már, hogy micsináljon! Ül a szép házába’, szt sopánkodik, hogy milyen kövér, meg hogy nem foglalkozott az érzéseivel a zura, nemhogy örülne, hogy van mit enni, jólétbe van, és nem kell kapálnia.”

Hirtelen ennyi jutott eszembe, de ahogy leírtam, hát nem is olyan eszement hülyeség mind, mint amilyennek elsőre gondoltam (kivéve a 2-es és 8-as pontokat), vagyis hát persze hülyeség, de van némi alapja. Fontolgatom, hogy kapálótáborokat szervezek tematikusan, mint pld. szingli kapatábor, önértékelés javító kapatábor, stb, így a nemzetgazdaság is jól járna, én is, meg a résztvevők is. :-) "

"Mivel mi határozzuk meg, hogy mire gondolunk, ezért a boldogságunk szükségszerűen saját kezünkben van. Senki sem tölt gondolatokat a fejünkbe.
Ahhoz, hogy boldogok legyünk, a boldog gondolatokra kell koncentrálnunk. Mégis milyen gyakran tesszük az ellenkezőjét! És milyen gyakran előfordul, hogy fel sem figyelünk arra, ha megdicsérnek minket, viszont még hetek múlva is egy barátságtalan megjegyzésen rágódunk! Ha megengeded, hogy egy rossz élmény vagy egy kellemetlen megjegyzés kösse le gondolataidat, akkor ennek viselni fogod a következményeit. Emékezz rá: te kontrollálod a gondolataidat.
A legtöbb ember csak pár percig emlékszik a dicséretekre és évekig a sértésekre. Gyűjtik a szemetet, olyan hulladékot hordanak magukkal, amivel húsz évvel ezelőtt dobálták meg őket."
Andrew Matthews - Élj vidáman!

"Semmi sem túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, semmi sem túl csodálatos ahhoz, hogy megtörténjen, és semmi sem túl jó ahhoz, hogy örökké tartson, ha a terád váró jóhoz pozitívan állsz hozzá!"
 Helen Hadsell

"Íme egy új spirituális gyakorlat: ne vedd a gondolataidat túl komolyan!"
 Eckhart Tolle

Leleményesség

Egy idős ember egyedül élt Idaho-ban. Fel akarta ásni a kertjét, hogy krumplit ültessen, de túl nehéz munkának bizonyult számára. Az egyetlen fia Bubba, aki segíteni szokott neki, börtönben ült. Az öregember leült és megírta neki problémáját.
"Kedves Bubba! Sajnos elég rosszul érzem magam, mert úgy néz ki, nem tudom felásni a krumplinak a kertet az idén. Már öregszem és ez már nekem túl nehéz. Bárcsak itt lennél, akkor nem lenne semmi baj, mert tudom, hogy megcsinálnád helyettem. Csókol: Apád."
Pár nappal később levelet kapott a fiától:
"Kedves Apa! Nehogy felásd a kertet, oda rejtettem a hullákat! Bubba."
A következő nap reggelén egy csapat FBI ügynök jelent meg rendőrökkel a helyszínen és feltúrták az egész kertet. Mivel nem találtak semmit, bocsánatot kértek az öregtől és elmentek.
Az öreg még aznap kapott egy újabb levelet a fiától.
"Kedves Apa! A jelenlegi körülmények között ennyit tudtam segíteni. Menj és ültesd el a krumplit. Bubba."

Milyennek látsz másokat?

Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:
- Milyenek itt az emberek? - tudakolódta.
- Hová valósi vagy? - kérdezett vissza az öreg bölcs.
- Athéni vagyok.
- És felétek milyen nép lakik? - kérdezett tovább az öreg.
- Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.
- Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. - mondta az öreg.
A vándor búsan folytatta útját.
Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.
- Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! - válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.
- Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! - mondta az öreg bölcs.
A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.
A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:
- Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!
Az öreg bölcs mosolyogva csillapította:
- Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.

"Ha szeretsz valakit, az egyetlen értékes ajándék, amit adhatsz neki: a megértés minősége."

 Osho

A pap és az árvíz - Tanmese

Árvíz van, és a víz kezdi ellepni a templomot is. A pap ücsörög a templomban, mikor odaér egy autó:
- Jöjjön atyám gyorsan, mert elönti a víz!
- Köszönöm nem kell a segítség, az én Istenem gondoskodni fog rólam.
Az autó elmegy.
A víz csak emelkedik, így a papnak már a harangtoronyban kell menedéket találni.
Jön egy csónak:
- Jöjjön atyám gyorsan, mert elönti a víz!
- Köszönöm nem kell a segítség, az én Istenem gondoskodni fog rólam.
A csónak elmegy.
A víz emelkedik, és a pap a keresztben kapaszkodva tartja magát a víz felett. Jön egy helikopter:
- Jöjjön atyám, mert megfullad!
- Köszönöm, de az én Istenem majd megsegít nekem.
A helikopter is elmegy.
Végül a pap megfullad, és feljut a mennybe. Ott kicsit rosszallóan fordul Istenhez:
- Drága Istenem, nem szolgáltalak-e éjjel, és nappal téged?
- De igen - mondja Isten
- Akkor miért nem segítettél nekem a bajban?
- Segítettem! Küldtem neked egy autót, egy csónakot, és egy helikoptert is, mégis mit vártál még?

Pénzfa

Érvényesítés